Nyikolaj Rimszkij-Korszakov 100 éve halt meg
Száz éve, 1908. június 21-én halt meg szívroham következtében Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerző, a Seherezádé, valamint a Hópelyhecske című opera megalkotója.
Két és fél évig a tengert járta, ekkor szerzett élményei ihlették később egzotikus témaválasztású, különleges hangszerelésű műveit. A hajón született Első szimfóniája is, e műfajban az első orosz darab. 1871-ben képesítés nélkül nevezték ki a szentpétervári konzervatórium hangszerelés- és zeneszerzés tanárának, így titokban kellett pótolnia elméleti hiányosságait. 1872-ben megnősült, egy év múlva a flottazenekarok felügyelője, majd az Ingyenes Zeneiskola igazgatója lett. 1886-tól az orosz szimfonikus koncerteket szervezte, így nagy része volt abban, hogy az 1889-es párizsi világkiállításon orosz szerzők műveit mutatták be. 1905-ben tanári állásából rövid időre elbocsátották, mert a sztrájkoló diákok védelmére kelt, nyílt levélben tiltakozott a cári rendőrség önkénye ellen.

1867-ben írta Szadko című zenekari fantáziáját, az első orosz "szimfonikus költeményt". Második szimfóniáját (Antar) szintén keleti mese ihlette, az 1872-ben született A pszkovi lány című operája Rettegett Iván korában játszódik, s sok rokonságot mutat Muszorgszkij Borisz Godunovával.
Rimszkij-Korszakov az orosz témákhoz, a nemzeti történelemhez, hősi énekekhez, mesékhez és mondákhoz vonzódott, bizonyíték erre a Mese Szaltán cárról és a Szadko, a mese a láthatatlan Kityezs városáról című opera, de megigézte a kelet világa is, így született az Ezeregyéjszaka meséire íródott Seherezádé. Az orosz népdalok hatását mutatta Hópelyhecske című operája. Tizenöt operája közül az utolsó, a Puskin ihlette Az Aranykakas a cári önkényuralom kíméletlen szatírája. Egyes operáinak betétei, mint A dongó című virtuóz hegedűdarab a Mese Szaltán cárról, a Hindu dal a Szadko című operából ma is gyakran csendül fel a koncerttermekben. Rimszkij-Korszakov hangszereléssel is foglalkozott, egyebek között ő fejezte be (sokak szerint azonban átdolgozta) szerzőjük halála után Muszorgszkij: Hovanscsina és Borogyin: Igor herceg című operáját.
Műveire a kiváló hangszerelés, a romantikus álmodozás, az érzelmi gazdagság jellemző. Az orosz zenetörténetben korszakos jelentőségű Ötök tagjai közül ő a "legnyugatosabb", a romantika mellett az európai újításokat is befogadta, egyben hidat teremtett Glinka és a modernizmus között. Tanítványai között tudhatta többek közt Szergej Prokofjevet és Igor Sztravinszkijt.
Rimszkij-Korszakov 1908. június 21-én halt meg Ljubenszkben szívroham következtében. Születése századik évfordulóján szülővárosában múzeuma, 1971-ben Leningrádban lakásmúzeuma nyílt, s az ő nevét viseli a szentpétervári konzervatórium.
Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg: