Se pénz, Selefánt - Lezajlott az Elefánt Parádé jótékonysági árverése
Szeptember 26-án, szombaton délután a Syma Csarnokban kerültek kalapács alá azok a színes, műanyag elefántok, melyeket kortárs képzőművészek és fiatal tehetségek öltöztettek kreatív ruhába, jótékonysági céllal. Az árverés végeredménye azonban közel sem olyan lett, mint amilyenre a szervezők számítottak.

Az elefántok a csarnok szélén, hosszú tömött sorokban várták az új gazdáikat. A lehetséges tulajdonosok igen szerény számban vonultak fel, és a fél órás csúszás ellenére sem lettek többen. Az árverés házigazdája Gönczi Gábor, az RTL Klub műsorvezetője volt (zárójelben jegyzem meg, hogy fekete zakóban és fekete nyakkendőben, amely szerény etikett-ismereteim szerint csak temetésre, vagy igen szigorú előírásokkal rendelkező eseményre alkalmas viselet).
Kezdésként levetítették azt a promóciós filmet, ami az interneten is megtalálható, a homeless-elephant honlapon. Nem készült kisfilm az elefántok elkészítésének folyamatáról, és semmi nem derült ki az alkotókról sem.


Ennek megfelelően döcögve indult az aukció, rögtön az elején négy vagy öt elefánt sem talált gazdára, a kikiáltási áron sem, ami 200.000 Ft volt. Elsőként az Urbanizáció című alkotásra (Gilicze Gergő munkája) üthettek le licit nélkül. A szponzorok számára készült reklám-elefántok már előre elkeltek, feltehetőleg 200.000 Ft-ért, ami olyan cégek esetében, mint az Expressz, a Gerbeaud, a Fundamenta, vagy maga a Lemon Art reklámcég (aki az egész kampányért felelős) inkább nevetséges, mint nagyvonalú.
Kivételként a Monte Carlo Casino - ami egyébként az elefántok átalakulásához is biztosította a helyszínt - küldött személyes képviselőt az árverésre, és vásárolta meg saját elefántját 500.000 Ft-ért. Összességében a kalapács alá került alkotások fele sem kelt el, ezek nagy része is kikiáltási áron.

A gyenge kampány ellenére lehetett volna egy színvonalas társadalmi eseményt csiszolni ebből az akcióból, ahol mindenki jelen akar lenni, ahol ciki lett volna, ha valaki kimarad a licitálásból.
Így viszont maradt a se pénz, selefánt.
Tehát hiába mondta olyan szépen Gönczi Gábor, hogy ezzel az akcióval újra feltehetjük Budapestet Európa kulturális térképére - ez egyáltalán nem sikerült, sőt, inkább egy nagy mínuszt húzhatunk ismét a főváros neve mellé.
Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg: