2010. március 16.Szeifert Natália
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Kossuth- és Széchenyi-díjak átadása március 15-én

A hagyományokhoz híven idén is átadta a legrangosabb állami elismeréseket Sólyom László, köztársasági elnök. A tudományban Széchenyi-, a kultúra, művészet területén tevékenykedők Kossuth-díjat kapnak. Idén legnagyobb felhördülést Lovasi András zeneszerző, basszusgitáros Kossuth-díja váltotta ki a rajongókból és ellenlábasokból egyaránt.

2010-ben Széchenyi-díjat kapott:

Arnóth Lajos építészmérnök,

Augusztinovics Mária közgazdász

Ádám Veronika orvos, biokémikus

Bojtár Endre irodalomtörténész

Csáki Csaba közgazdász

Friedler Ferenc informatikus

Ginsztler János gépészmérnök

Horvai György kémikus

Komlós Katalin zenetörténész

Koppány Tibor építészmérnök

Mihály György fizikus

Németh Tamás kémikus

Passuth Krisztina művészettörténész

Pléh Csaba pszichológus

Pór Péter irodalomtörténész

Rainer M. János történész

Sárközy András matematikus

Tulassay Zsolt orvos

Ungvári Tamás kritikus

Závodszky Péter fizikus.


Kossuth-díjban részesült:

Aknay János festőművész

Lantos Ferenc festőművész

Papp Oszkár festőművész

Almási Tamás rendező

Maár Gyula rendező

Kardos Sándor operatőr

Békés Itala színésznő

Bezerédi Zoltán színész

Csernus Mariann színésznő

Harkányi Endre színész

Margitai Ági színésznő

Féner Tamás fotóművész

Kovács András Ferenc költő, esszéíró, műfordító

Lengyel Péter író, műfordító

Rakovszky Zsuzsa író, költő, műfordító

Lovasi András énekes-basszusgitáros

Matuz István fuvolás

Rados Ferenc zongoraművész

Vidovszky László zeneszerző

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2022 utáni évszámot (spam védelem)

nem
regisztrált
Szégyen, szégyen... 2010-03-22 09:58:00
Borzalom, hogy a legkomolyabbnak szánt tudományos díjat a kormány a saját híveinek jutalmazására használja.

Pedig annyi más módszer van a párthívek ösztönzésére (tanácsadói megbízások, készpénz Nokia dobozban...).

Arra persze emlékszünk, hogy a kommunisták milyen undorító módon éltek vissza Kossuth, Petőfi, József Attila nevével. De miért kell még ma is csúfot űzni szegény Széchenyi örökségéből azzal, hogy Csáki Csabákat beválasztanak az általa alapított akadémiába, és a róla elnevezett díjjal tömik az országrontó kormány szekértolóját? (Ha valaki kételkedne Csáki Csaba hovatartozásában, akkor emlékeztetem rá, hogy Gyurcsány lemondása után ő volt az egyik első jelöltje a szociknak a miniszterelnökségre. Biztos a szakmai érdemei miatt, ugye? Szerencsénkre nem vállalta...)

Sajnos a Kossuth-díj és a Széchenyi-díj értékét sikerült lenullázni. Ha valaki nem szakmabeli, akkor nem tudhatja, hogy az illető a teljesítményéért kapta vagy a pártszolgálatáért.
nem
regisztrált
Ferenc 2010-03-21 22:58:05
Ha már így előjött Csáki Csaba neve: én nem ismertem személyesen, de egy barátom dolgozott vele. Azt mondta róla, hogy olyan volt, mint a többi MSzMP-vezér: jellemtelen, hazug, köpönyegforgató. (Nyilván volt honnan merítenie: a legjobb mesterektől tanulhatta az ipart - Aczél György, Grósz Károly, Horn Gyula és társaik között üldögélt a Központi Bizottság ülésein...)

És állítólag értett ahhoz is, hogy mások eredményeit kisajátítsa. (Ezzel sajnos nem volt egyedül, sok tehetségtelen, de "jó kommunista" volt vezető tudományos pozícióban, főleg a humán és a gazdasági területeken. Rengeteg tehetséges értelmiségi hagyta ott a pályát vagy ment külföldre azért, mert elege lett abból, hogy a főnöke helyett dolgozzon.)

Nekem teljesen hihető minden, amit hallottam róla. Elég ránézni a sunyi képére...
nem
regisztrált
Éljenek az MSzMP-káderek! 2010-03-21 16:05:25
Kormányunk ismét bölcsen döntött!
Csáki Csaba elvtárs az állampárt hűséges kiszolgálója volt, igaz, hogy inkább a reformista szárnyhoz tartozott. Nem a szakmai teljesítménye miatt lett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem dékánja, majd rektora. Ott annyira sikeresen képviselte az Eszmét, hogy később az MSzMP legfelsőbb vezetésébe is beválasztották.
A tudományos „munkássága” annyiból állt, hogy a Nyugaton kitalált módszereket lefordíttatta a beosztottjaival és minimális átírásokkal megpróbálta őket ráhúzni a szocialista viszonyokra. Nem csoda, hogy jó ideig az egész magyar agrár-közgazdaságtant semmibe vették nemzetközi tudományos körökben. Aki nem hiszi, nyugodtan számolja össze, hány cikk jelent meg akkoriban magyar szerzőktől külföldi szaklapokban.
A nem eléggé párthű közgazdászokat Csáki háttérbe szorította. Nyilvánvaló alkalmatlansága és miatt ugyan 1991-ben leváltották a rektori tisztségből, de azóta is feltűnik különböző jól fizető tisztségekben.
Reklám
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei