2009. április 29.Árendás Éva
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Nemzeti újhullám: Euripidész - Oresztész

Már akkor gyanút fogtam, amikor a ruhatárban nem tudtam leadni a kabátomat a pulton fetrengő, majd arra felugró és dramatizált monológot szavaló fiútól, aki egyszer csak gondolt egyet, felpattant, átvetődött a kabátok alatt, aztán vissza, és a ruhatárosok beletörődő tekintetétől kísérve a pulton, az unalom megzavarására tökéletesen alkalmas módon, egyik sarktól a másikig szaladgált.

Unalomra később sem számíthattam, mikor az emeleti büfében két kardozó suhanc majdnem kiverte a kezemből a kávémat. A tettes szerepéből kiesve elnézést kért, majd ordítva lesújtott. Mármint ellenfelére.

Az leendő nézők - ugyanis ezt a szerepkört még nem vették fel, inkább akaratukon, és néhányakra egyenesen tudtukon kívül rájuk erőltették - zavarban voltak, de éppen ez volt a cél. Mindez eszembe juttatta egyik korábbi színházi élményemet, amikor az Újszínház modern felfogású Rómeó és Júliája előtt a kitelepített színészeknek hála, már az előtérben várakozva átélhettem Verona gyűlölködő szellemiségét. A párhuzam egyértelmű, mindkét esetben Alföldi Róbert rendezése a ludas. Immáron a Nemzeti Színház falai közé is beszökött az a friss levegő, amelyre a kissé áporodott hagyományőrző miliőnek oly nagy szüksége volt.

Az Oresztész sokkoló plakátkampánya jóval megelőzte a darabot, amiről aztán jól ki is kérdőíveztek. Mire bejutottam a nézőtérre és elfoglaltam a helyemet már nem lepődtem meg semmin... pedig a készítők nagyon igyekeztek. Az ókori görög drámákkal bevallom, mindig bajban voltam. Oresztész megbosszulván apja, a trójai hős, Agamemnón halálát meggyilkolja anyját és annak szeretőjét, majd a kínzó lelkiismeret-furdalás, zsarnok törvény és parancsoló becsület háromszögében kínlódva várja szeretett istenei beavatkozását. Mindezt úgy teszi, hogy szavait Karsai György klasszika-filológus ógörögből újra fordította és Térey János modern költészeti formákba csiszolta. A szövegkönyvet, húzásokkal és nyilazásokkal együtt, egyébként igen alaposan tanulmányozhattam a mellettem, első sor jobb 3-on ülő súgó ölében, akit látszólag cseppet sem zavart a kíváncsiskodásom. A nyelvezet modern, a forrás régi, de a jelentés örök - gondolhatjuk, akkor mindek bármit takargatni?

A helyszín, vagyis az eredetileg a palota és a város közötti pusztaság, Alföldi rendezésében egy tükörtengerrel körülvett, kifosztott turkáló és egy roncstelep kereszteződésére emlékeztet, ahol néha - miután a ruhatárban letették a lantot - a Színház és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatói is feltűnnek, rappelő tinédzsereket alakítva, Apollón isten trendi kíséreteként. Alföldi egy interjúban azt nyilatkozta, hogy nem múzeumi darabot akar rendezni, és ehhez a kijelentéséhez tartotta is magát.

Véleményem szerint, múzeumba gyönyörködni jár a magyar, és aligha tér haza egy frissen kopasztott csirke tollaival a ruháján. Az Oresztész nem sok esztétikumot adott nekem, viszont élményt annál többet és ez azért kihangsúlyozandó, mert a Nemzeti Színház - hiába a Vihar, meg a Buborékok - egy ideje kulturális állóvízként hozta jó, de egyenletesen fodormentes formáját.

Az Oresztész frissessége úgy hatott rám, hogy közben megmaradt a lényeg, a mondanivaló, divatosan fogalmazva: átjött. Alföldit lehet szeretni, és lehet kritizálni rendezőként és igazgatóként egyaránt, de azt a képességét, hogy minden körülmények között képes érdeklődést generálni, merészség lenne kétségbe vonni. A figyelemfelkeltés médiadeterminált és meghökkentésre alapuló formája mindenhol működik, miért pont a Nemzeti Színház maradna kivétel? Persze a ló túlsó oldala sem feltétlenül kívánatos úti cél.

A Nemzetinek a nevén túl szellemiségében is szolgálnia kell a "közt", és annak művelését. Mert ha nem ide, akkor hová jöjjön hagyományért, igazi magyar kultúráért az ember? Jó dolog, ha az újhullámok fodrozzák az állóvizet, de azzal is vigyázni kell, nehogy aztán a nagy tajtékzásban a közönség hajója inkább nyugalmasabb vizekre evezzen.

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2021 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei