2009. szeptember 15.Lőrincz Tamara
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Vígnap - Egy napig beleshettünk a Vígszínház kulisszái mögé

2009. szeptember 12-én a Vígszínház, mint ahogyan azt már jó ideje minden egyes évad kezdetén megteszi, idén is kitárta kapuit a nagyközönség előtt, és a Vígnap keretein belül bepillantást engedett a színház életébe. A rendezvényre rengeteg érdeklődő érkezett, a tömegben az embereknek valósággal meg kellett küzdeniük azért, hogy bejuthassanak az épületbe.

Csalódott, vagy ingerült arcot azonban nem lehetett látni; valószínűleg mindenki úgy gondolta, bőven megéri kivárni azt az időt, amit a sorban állással kell eltölteni.

A programok 12 órától kezdődtek, a színházba látogatók többek között részt vehettek a VÍGTOUR-on, amelyet mindig egy-egy színész, illetve egy segítő vezetett, akik a kelléktáraktól a zsinórpadlásig valóban mindent megmutattak az épületben. Nem hagyták ki a férfi, illetve a női öltözőket sem; az öltöztetőktől mindenki nyugodtan kérdezhetett (általános volt a megdöbbenés, hogy valójában milyen szűk helyen is kell sokszor villámgyorsan átöltözniük a társulat tagjainak). Bepillanthattunk arra a helyre is, ahol a ruhákat, parókákat tárolják, illetve ahol a bajuszok felragasztása, és a sminkek elkészítése történik.

A túravezetők mindeközben a színház történetéről meséltek - például a II. világháború utolsó napjaiban történt bombázásról, amely a kupola egy részét tönkretette, illetve az egyes igazgatók alatt bekövetkezett változásokról. Olyan érdekességek is elhangzottak, miszerint a színházban a mai napig tilos fütyülni, mivel a régebben használatos lámpáknál ez a hang azt jelezte, hogy nemsokára robbanni fognak, ilyenkor pedig menekülni kellett - mindezek ismeretében a fent említett szabály tökéletesen logikusnak tűnik (bár manapság már régóta nem használják ezeket a lámpákat).

12:30-tól Majsai Nyilas Tünde beszélgetett Eszenyi Enikővel, illetve a társulat több más tagjával, a Víg Egészségsarokban pedig mindeközben életmód-tanácsadáson, vérnyomás-, vércukorszint-, BMI- és koleszterinszint-mérésen vehettek részt a vendégek a TEVA jóvoltából.

A Nagyszínpadon és a Házi Színpadon folyamatosan zajlottak a próbák, amelyeket az érdeklődők is megtekinthettek - mindezekről általánosságban talán annyit lehetne elmondani, hogy gyakorlatilag egyetlen üres hely sem maradt a nézőtéren, és hogy rendkívül jó hangulatban teltek. A színészek szemmel láthatólag nagyon örültek annak, hogy ennyi ember volt kíváncsi a darabokra - ezt többször említették is -, a vendégek pedig jókat derültek az olyasféle rendezői utasításokon, mint például az "Éld bele jobban magad, és hajolj előre" vagy a "Nem akartál te hátra menni?" (válasz: "Ja, de, csak elfelejtettem.").

A Nagyszínpadon A nő vágya című darabot próbálták először, amely egy radikális musical, és Émile Zola Hölgyek öröme című regényének motívumai alapján készült. Az előadás során egy vidékről érkezett lány, Denis Baudu (Bata Éva) történetével ismerkedhetünk meg, aki állást kap egy elegáns nagyáruházban, amelynek tulajdonosa a javíthatatlan nőcsábász Oktáv Mouret (Sarádi Zsolt). Mouret úr azon nyomban ki is szemeli magának a csinos eladólányt, "legfőbb" szerelme azonban mégsem ő, hanem a sikeres üzletasszony, Henriette Desforges (Hegyi Barbara). A darab végére a feszültség már szinte kézzel tapintható Mouret úr, illetve az utcában található más, kisebb üzletek tulajdonosai között; ez az előadás azonban a végkifejletét tekintve is különleges, ezúttal ugyanis szó sincs arról, hogy a jó győzne, a gonosz pedig veszítene - épp ellenkezőleg.

A következő darab a Játék a kastélyban címet viselte, amelyet Molnár Ferenc nevéhez fűződik, és amelyben rendkívül sok pergő és humoros párbeszédet fedezhetünk fel. Az alaptörténet szerint Ádám Albert (Molnár Áron), a fiatal zeneszerző fültanúja lesz egy szerelmes légyottnak, amely a menyasszonya (Tornyi Ildikó) és egy idősebb színész között zajlik le. Az egyik szerző, név szerint Turai (Benedek Miklós), hogy megmentse a helyzetet, illetve a pár kapcsolatát, az elhangzott mondatokból megír egy színdarabot, amelyet másnap előadnak, hogy úgy tűnjön, mintha az egész csak egy próba lett volna...

A Vígnap idén is kétségtelenül rendkívüli, maradandó élményt nyújtott az érdeklődőknek, és ahogyan Eszenyi Enikő is megjegyezte, valóban sokat jelent az, hogy ma is ilyen sok ember látogatja a színházat. Reméljük, hogy a rendezvény a következő évben is az ideihez hasonló sikereket könyvelhet majd el.

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2021 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei