Jazz-morzsák: Billie Holiday - A tragédia balladája
Billie Holiday volt az első igazi sztár a jazzénekesnők között, de nem ezért vált halhatatlanná: olyan emóciókkal nyúlt a zenéhez, mely életre keltette a dallamok és harmóniák kavalkádját. A sors azonban ezt a halhatatlan személyiséget nagyon is gyarló, emberi vonásokkal ruházta fel. Az énekesnő önpusztítása a jazzélet egyik - és sajnos nem egyedi - tragédiája.
A hang a távoli messzeségbe vész, és az érzelmek skáláján játszik. Amikor az ember Billie Holiday-t hallgat, olyan érzése van, mintha a forróság és a hűvösség izgalmas tánca egybe olvadna, és e páratlan élmény nem engedne bűvköréből. A családját hamar elhagyó zenész apjától örökölt gének korán jelentkeztek Holiday-nél, és a harmincas évek elején new yorki bárokban és mulatókban szórakoztatta a közönséget. Fülledt, izgalmas hangja, szuggesztív személyisége nem váratott sokáig a felfedezésre: John Hammond, a Columbia producere egy este meghallgatta az énekesnőt egy bárban, és azonnal meglátta benne a tehetséget és a lehetőséget.Ezután egyből beszippantotta az akkori jazzélet: olyan egyéniségekkel dolgozott együtt, mint Benny Goodman, Teddy Wilson, Count Basie és Lester Young. Az énekesnő személyisége valahol az öntörvényűség, és az ebből fakadó temperamentum között lebegett, és ez bizony nem tett jót az együttműködésnek zenésztársaival. Jimmy Rushing és Count Basie ezen okok miatt rúgták ki zenekaraikból.
Az ember akkor tud igazán azonosulni Holiday világával, ha egy meleg, nyári éjszakán meghallgatja azokat a dalokat, melyek halhatatlanná tették őt. A fülledt meleg, az izzadság sós, csípős szaga, a sötétség, melyet csak az utcák lámpáinak fénye tör meg, a csöndben megrekedt pillanatok: ezek elengedhetetlenül részei egy zenei élménynek, melyet az amerikai énekesnő varázsol elénk, még így, halála után sok-sok évtizeddel is.A negyvenes évekre az énekesnő magánélete kezdett széttöredezni. Két rövid házassága is zátonyra futott, és a kábítószer egyre nagyobb szerepet játszott hétköznapjaiban. 1947-ben aztán letartóztatták, és nyolc hónapot ült heroin birtoklásért. Mivel szabadulása után úgymond feketelistára került, Holiday életében nehéz időszak következett. Hiába próbálkozott kezeléssel, csak rövid ideig tartott állapotának javulása, és nehéz természete, meg állandó botrányai sem könnyítették meg zenei pályafutását.
Az ötvenes években több lemezt is készített, és számos alkalommal fellépett Európában, de már nem volt visszaút, a tragédia árnyéka ott kullogott mögötte. Végül 1959-ben a szervezete felmondta a szolgálatot, és a jazzélet egyik legnagyobb énekesnője örökre eltávozott.
Billie Holiday nevéhez számos dal kapcsolódik. Ilyen például a Love Man, a Crazy He Calls Me. Több olyan lemezt is felénekelt, melyek a mai napig újabb és újabb kiadásokat élnek meg, és a teljes életművét gondosan kezelik, hiszen hangjának és előadásmódjának vibráló, nyughatatlan hangulatai, egyedi színezetet adnak a jazz műfaján belül. Az énekesnő hangja megidézi azt a kort, amikor az emberek mindenapjaihoz tartozott a jazz, a szenvedély, az emberiség sötét, ám egyben izgalmas korszakának hangulatai.
Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg: