Átálmodott létezés,
szárba szökkent nyárban
fehér fényre ébredés,
zongoraszód lágyan
csalogató szédítés,
oda, hol még láz van,
korbácsoló dobpergés
szűzies ágyásban.
Nap égette földekre
mosolyt palántázni,
hűs egedre feszülve
akkordokkal hálni,
csalitos rejtekedbe
mélységet élvezni,
Hallod, szajha életem?
Tanullak szeretni.
13 hozzászólás
Csoda-szép!
Grat:sailor
Nagyon szép ez a mosolyt palántázó irány…
Gratulálok, Judit
Szia Kalla!
Mint legtöbbször most az utolsó sorok nyerték el tetszésem.
Hm. "te bűnös szajha élet tanullak szeretni" – elsőre megmosolyogtam. Tovább gondolva, miért is bűnös szajha az élet? Mi végre e költői túlzás?
Szeretettel gratulálok.
Noémi
Szia!
Nem is rossz ez az irány! 🙂 Sőt! Nagyon is tetszik!
Olyan jó lendülete van a versnek, hogy magával visz…
Gratulálok!
Gy.
Köszönöm Mindnyájatoknak a kedves hozzászólást!
Még csak pedzegetem az irányt.. 🙂
Noémi, olyannyira igazad volt, hogy a bűnös részét kikapartam mindenképp. Bár lehet, még így is túlzás, de sokszor haragszom ám az életre.. 🙂
Legyen szép napotok!
Na ez jó az életet szeretni kell. Jó a vége. Tetszik.
Ági
Szia Ági!
Rárepültem a témára, látod. Az igyekezet tehát megvan!:)
Pusszantlak!
Bizony ezt is tanulni kell, vagy megy, vagy ne megy….
Tetszett a versed Cya:)
szeretettel: Zsu
Ugye-ugye? 🙂
Örülök neki Zsu, köszi a véleményt!
Puszi!
Engem pedig ez fogott meg, kimondottan ritmusos! 🙂
Lehet, ez kicsit összefogottabb a többi "enyémkéhez" képest.. 🙂
Széped legyen!:)
Kedves Cyankalla!
Nagyon szépek, különlegesek a képeid, jó ritmusú és valóban jó "Irány"-ú. Tetszett!
Szeretettel Era
Kedves Erika!
Köszönöm látogatásod, és örülök, ha sikerült valamit (át-) adnom számodra.. 🙂
Én is csak keresem a hangot, mint szerintem sokan még, rajtam kívül is.. Próbálkozok, talán néha eredménnyel. Ha összejön, már megérte..:)
Minden jót Neked, szeretettel: C.